A vadásziskola mellé…

1.

SZALONKA LES

Naplementében érdemes kimenni. Mire kakatolva felgallyaz a fácán, addigra jó elfoglalni a standot ott, ahol az erdő és a bokros összeér. Azután jönnek a feketerigók, a denevérek, megszólal a bagoly. Amikor az erdő fölül lefordul a korrogva, pisszegve kergetőző cvikk (páros) a bokrok fölé, meglátod. Ez a tavasz biztos jele. És az évad első vadászata. Csak javasolni tudom, hogy puskával, vagy anélkül kipróbáld.

2.

NYAKKENDŐ

Ez végképp izlés kérdése. Ki szereti, ki feleslegesnek tartja. Lehet, teljesen haszontalan infó, de ezt kérlek döntsd el majd te magad.

Aki napi szinten a területen van, az praktikusan nem bajlódik ezzel. Aki nagy ritkán jut csak ki, az lehet, hogy ritka ünnepnapként éli meg és frissen borotválkozva, nyakkendőben indul vadászni. Az biztos, hogy vadászat közben alkalmasint zavaró lehet. Vadászat közben oly ritka, hogy a többi vadász is igen furcsán néz arra, aki nyakkendőben vadászik. Habár ennek ellenére ez nem lehetetlen.

Ahol mégis találkozni lehet néha vele, az a társas apróvad vadászat. Elsősorban fácánvadászatokon, angol mintára előfordul néha tweed zakó és nyakkendő is. De ez, mint a fehér holló, és inkább társasági esemény szintű vadászatokon jelenik meg. Vadásznapokon, Hubertus misén, konferenciákon persze illő, de itt is ritka.

Nagy-Britanniában ez ugyanúgy kötelező kellék, mint nálunk a kalap. Viszont nálunk amerikai mintára szokásos, de szerintem kicsit sem elegáns, az a zsinor nyakkendő, giccses csiptetővel. Én ilyet biztos nem vennék fel. Zöld, illetve bordó, mintás, vagy anélküli nyakkendőm van, de igen ritkán kerül elő.

3.

VADÁSZIAS LŐTÁV

Ez nem csak balisztika, de kissé hitbéli vita tárgya is.

Az a vadőr, akinek egy alföldi területen egy évben 100 őztarvadas tervet kell teljesítenie, a 300 hektáros tábla közepén álló csapatokból, az másképp vélekedik a 3-400 méterre tett lövésekről.

De normál esetben, ha nincs “termelési kényszer” akkor az elsődleges szempontok, a megfelelő elbírálhatóság, és a vad minél kevesebb szenvedésével járó pontos lövéssel (egyenes golyóval) történő elejtése.

Vadász íjjal ez nem több, mint 30 méter lőtáv. Puskával ennél több. Az amerikaiak tartják a rekordot. Pár éve Irakban egy mesterlövész több mint két kilométerről semmisítette meg a célpontot. Nemzeti hős, kitüntetés, média stb. Állítólag azt nyilatkozta, hogy nem valószínű hogy ez mégegyszer sikerülne. Pedig a területet előzőnap felderítik, a távolságokat kimérik, útközben a széljelzőket elhelyezik, kb. 50x nagyítású távcsövet használ és .50-es kalibert, a célpont pontos magasságát és anyja leánykori nevét is ismeri. Valamint van egy segédje, aki az irányzási és szél adatokat diktálja.

A vadász viszont normál esetben csak kb. 150-200 m-re tud pontosan lőni. Ez a vadászias lőtáv maximuma, de inkább 100-150m. Hogy a szokásos 8x – 10x keresőtávcsőben még bírálni is lehessen. Egy őzbak, gímbika korát bírálni, vaddisznó kocát követő malacokat észrevenni már 100 méterről sem könnyű.

Vannak ugyan nagy, akár 16x, 24x céltávcsövek, de a vadat nem hozza közelebb, csak a képét. Viszont a golyónak a vadat jellemzően max egy tenyérnyi területen kell eltalálnia. Pár mili mozgás a puskával, az kétszáz méteren több tíz centi különbség. 300-400-on, akár egy testhossz. Ilyen távolról a pontos lövés az mesterlövész munka. Van aki évekig gyakorol, mégsem mindíg sikerül. Csakhogy a vad nem céltábla. Ha a vadász megpiszkolja, a vad szenved. Szóval a vadászias lőtáv az a 100-150 méter, ahova az adott körülmények között megfelelően elbírált vadra, biztos lövést tudunk tenni.

4.

IDŐJÁRÁS

Vadászatra két fajta időjárás létezik, tartja a mondás, jó és mégjobb.

Tavaly 4x áztam bőrig úgy, hogy láttuk hogy eső közeleg, de mi azért csak kimentünk. És kb. egy tucatszor vadásztam jót úgy, hogy mégis elkerült az eső.

Volt, hogy nem volt füles sapkám és a sálammal kötöttem be a füleimet, mert -18 fokban és cudar szélben ültem 3 órát a magaslesen. És semmit nem lőttem.

De volt olyan is, hogy szikrázó napsütésben de kemény -10 fok hidegben és friss 40 centi porhóban egy jó váltó mellett elálva, fél órán belül ejtettem valamit.

Volt hogy üzekedéskor 35 fok melegben gubbasztottam a tűző napon egy bála mögött a tarlón és hívtam a bakot. Eredményesen.

Volt, hogy a sűrűben egy nyiladék kereszteződésénél zuhogó esőben kucorogtam a ponchom alatt órákig, majd mikor elállt, ott váltott át egy konda és lőttem egy kan süldőt.

Volt olyan, amikor a szemergő esőben kabátban ültem egy magas ülőkén egy váltó mellett, végig a távcsövet, puskát rejtve, majd mikor egy jelentős, vagy harmincas, negyvenes konda közvetlen az ülőke mellett vonult ki a szóróra, egy golyóval két süldőt ejtettem (n.b. véletlen, eredményes, de nem szép eset – a megcélzott süldő mögött álló kissebbik, akár rossz lövést is kaphatott volna).

Talán folytathatnám a sort, de a lényeg csak az, hogy extrém eseteket leszámítva, bármilyen időjárási körülmények közt lehet vadászni. Ha akarsz. Ha épp nem, akkor viszont érdemes jobb kifogást találni.

5.

VADÁSZATI MÓDOK

Ahogy a Széchenyi idézet is tartja, “A vadászat vadűzés és erdőzúgás, de több erdőzúgás.” Ebben benne van, hogy nem minden vadászat eredményes. De hosszabb távon azért a sikeres vadászat csak érdekesebb, izgalmasabb.

Szerintem a sikeres vadászathoz alapvetően két dologra van szükség (persze a szükséges alapokon kívül).

1. Némi szerencsére
2. És ki kell menni vadászni

Otthon ülve az ember kesereghet azon, hogy milyen régen nem lőttem semmit. Ahhoz hogy sikeres legyen a vadászat, a vadásznak ott kell lenni, ahol a vad éppen van. Ez logikus.

Ennek három módja lehet:

1. A vadászhoz oda megy a vad

2. A vadász oda megy a vadhoz

3. Valaki oda küldi a vadat a vadászhoz

 

1. Izgalmas vadászat tud lenni a lesvadászat. Szinte mindíg lát, hall valamit az ember akkor is, ha épp nem jön a vad amire várunk. A legjobb, ha az ember ismeri a környéket, hiszen így, még a vadászat megkezdése előtt tudhatja mivel kecsegtet az adott les, mire kell figyelni.
2. Ez talán a legérdekesebb vadászati mód. Nem ecsetelem, jobban úgy sem tudnám, mint a Nádler, Nemeskéri, Széchenyi és a többiek. Szerintem a lényege, hogy sose sajnáljunk több időt és energiát szánni rá. Akkor sem, ha mindenki más inkább megülne. Ők nem fognak oda jutni ahol a vad van.
3. Ez egy időben a főurak kiváltsága volt, mivel jelentős mennyiségű személyzetet igényel. Ma sem olcsó, de igen izgalmas, szép társasvadászati mód. Persze volt olyan év, hogy tizenegy hajtásban voltam, és egy disznót sem láttam… Azaz, ez is vadászszerencse kérdése.

6.

SOK IDŐ MEGISMERNI A TERÜLETET

De enélkül nincs sikeres és élvezetes vadászat. Esetleg néha, véletlenül…

Amikor az ember először eljut valahova vadászni, általában csak kísérővel, és csak les-vadászatra mehet. Ez szép és jó vadászat tud lenni.

De idővel, és bizonyos gyakorlat megszerzése után, a változatosságot és érdekes, izgalmas vadászatokat mindenkinek, magának kell kidolgozni.

Ha terepjáróval megy a vadász a leshez, akkor megismeri az utat, és annak közvetlen környezetét. De azt is csak felületesen. Nem is láthatja, de ideje sincs rá hogy kocsiból megfigyelje a környezetének részleteit, a vad jeleit.

A területet igazából megismerni csak gyalogosan lehet. És nem csak vadászat közben, hanem azon kívül is. Ha az ember napközben szán elég időt és fáradságot, bejárhatja az ősszes (traktor-, és erdei) utat. Megismeri, hogy mi, hova vezet, az egyes területrészek hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Hogy jár a nap, a szél. Hogyan változik a növénytakaró az év során. És talán a legfontosabb, hogy a csapajelek megismerésével, megismeri a vad szokásait, tartozkodási helyeit, mozgásirányait.

És ez bár sok idő, sok gyaloglás, mégsem fáradság, hiszen ez természetjárás, nem? Nem sok szebb, megnyugtatóbb érzés van egy a természetben eltöltött napnál.

7.

VADÁSZETIKA

Nem hiszem, hogy erről neked tanulnod kéne. Viszont az alábbi két story tipikus vadász eset. Elgondolkodtató.

– Nagy bika! Itt áll keresztben, meglőhetném. Jó-jó, kicsit még fiatal, de mikor lesz még ilyen alkalom?!? Ráadásul, ha most nem lövöm meg, a szomszéd a jövő héten biztos meglövi!

– Jó-jó, talán tényleg kicsit közelebb volt ez a kakas a mellettem álló vadászhoz. De kár lett volna elengedni, szép magas lövés volt, ő meg ahogyan lő, úgyis lemaradt volna róla.

Hát ilyenek…

8.

SZÉL

Na, az az érzékszerv, ami az embernél különösen gyenge, az a szaglás. Pech, hogy a vadnál épp ez a legfontosabb.

Legjobb szemléltető a cigeretta. Szemmel is látható, merre megy a füstszag. A szél alatt ülők prüszkölnek, köhögnek. De az asztal szél felőli oldalán ülőket ez nem zavarja.

A vad szél alatt az emberszagot akár száz méterekről is megérzi. Szél felől, meg akár öt méterre is gyanutlanul bejön.

Szóval, ha vadászunk, a szélirányt rendszeresen ellenőrízzük. Ennek idővel szinte észrevétlen szokássá kell válnia.

Az mindegy, hogy öngyújtó lánggal, vagy az arcbőrön érzett szélmozgással.

9.

HOLD

Az ember a sötétben nem lát. Ez közismert. Csak nem igaz.

A sötét nem egy homogén fogalom. Benn az erdőben tényleg koromsötét tud lenni éjjel. De havas időben sosincs igazán sötét. És hát a hold fénye is sok mindenre elegendő. Disznóra, rókára, vagy sakál vadászatra épp elég tud lenni. Nem lehet véletlen, hogy Diana a vadászat mellett a hold istennője is.

Persze van az a sötét, amikor az ember már tényleg nem lát. Távcsővel sem, pedig az akkora front lencsén gyűjti be a fényt, mint egy bagoly szeme.

A holdciklusban a vadászathoz kedvező időszak, a teliholdat megelőző kb. 5-7 nap, és az azt követő 2-3 nap. Érdemes fejben tartani a nap-hold mozgást, sokat segít a vadászat során.

http://www.met.hu/ismeret-tar/naphold/

10.

TÁVOLSÁGBECSLÉS

Sok kíváló, felesleges távolságmérő eszközt árulnak igen jó pénzekért.

Feleslegesen, mivel 150-200 méterig a golyós puska pontlövő, azaz egy 5 cm-es kört eltalál. Annál messzebb meg idehaza nem lövünk, a vad jó elbírálhatósága miatt.

Miért árulják mégis a lézeres távmérőket, távcsőbe-, céltácsőbe épített távmérőket? Mert külföldön van olyan helyzet, magas hegyekben, takarás nélküli tundrán, ahol nem lehet észrevétlen megközelíteni a vadat, és sok száz méterről kell leadni a lövést. És ballisztikai szempontból nem mindegy, hogy 450, vagy 600 méterre áll a célpont.

De itthon ez pénzkidobás, mivel minden vadásznak van megfelelő távmérője: a szeme. Ezt kialakítani egyszerű gyakorlással lehet: Ha az ember szabadban van, kinéz egy célt, megsaccolja a távolságot, majd leszámolja az oda vezető lépéseket. Pár hét alatt egész pontosra lehet kalibrálni a szemünket.

11.

JÄGERLATEIN

A vadászat nyelve (is, mint minden más szakmának) sokáig a német volt

nagyon sok kifejezés a mai napig németül használatos (persze a vadászvizsgát leszámítva!)

Pl. az első agancsot növesztő bikára a “csapos” megnevezést én nem nagyon hallottam még, csak a “spíszer”-t (Spiesser)

Vagy például a köszöntés elfogadott “Waidmannsheil!” kifejezéssel is. erre a válasz mindíg egy visszamondott “Waidmannsheil!”. ez alól a kivétel, ha a teríték mellett hangzik el, mint gratuláció, ekkor a válasz “Waidmannsdank!”

– és a szokások jó része is ide vezethető vissza

– illetve a szakirodalom egy jelentős része is németországból származik

– valamint a felszerelések nagyrésze is

– meg hát a fizető vadászvendégek jórésze is

Persze van olyan vadász, aki mindezt nem szereti, így eröltetni sem kell/lehet.

12.

VADÁSZIASSÁG

A vadásznyelvben, a vadászhoz illő, vadászhoz méltó cselekedet, elv, esemény, tárgy, ruházat, szín, stb. elnevezése nem “vadászos”, hanem “vadászias” (waidmännisch), illetve “vadásziatlan” (unwaidmännisch) lehet.

 

13.

GYŐZELMI JELKÉP

A trófea, győzelmi jelkép

Ez lehet egy elejtett állat elejtésére emlékeztető, méltó körülmények közt megőrzött testrésze is. Ez vadfajonként jellemző, általában könnyen tartósítható tesrészek, pl. agancs, fog, koponya, bőr, stb. De csak a vad elejtésével válhatnak trófeává. Amíg az élő vad viseli ezeket, addig nem trófea, hanem egy agancs, agyar stb. Így ha élő vad testrészeiről beszélünk, akkor nem mondjuk pl. hogy az a gím bika “jó trófeát” visel, hanem “erős agancsot” visel.

De azért hallható így is.

14.

TRÓFEÁS VAD

Bár a szarvasfélék agancsot viselnek nem trófeát, ugyanakkor ellentmondás, hogy beszélünk trófeás vadról (pl. gímszarvas bika), és tarvadról (pl. gímszarvas tehén)

15.

ÉRETT TRÓFEA

Azon kívűl, hogy vadász magáról a vadról mindíg csak a legnagyobb tisztelettel beszél, a trófeás vad agancsminőségéről is. Így a gyengébb minőségű, rendellenes növekedésü egyedet, vagy agancsot bár szokásosan “selejtnek” nevezik, azért csak “rendellenesnek” mondjuk. Kis ellentmondás, hogy az állományminőség javítása érdekében, “válogató vadászatot” gyakran “selejtezésnek” mondják. A szarvasfélék esetén az agancs minőségjelzője sem éltében, sem trófeaként, nem lehet “szép”, hanem “jó” vagy “erős”. Ezt éltében inkább magára a vadra mondjuk. A koros bika, ami nagy méretű agancsot visel, az “jó bika”, vagy “erős bika”

16.

TÁVCSŐ

Nem szeretnék felszereléssel foglalkozni, azt mindenki a saját igényei, izlése alapján alakítja ki. Ezek viszont idővel változnak. Ezért azt gondolom az elején nem lehet eléggé olcsó cuccokat venni. Pár év elteltével úgyis teljesen más szemmel nézel majd rá, és lecseréled. Utána majd kialakul. A távcső talán az, amit vadászvizsga nélkül is ugyanúgy használsz, ezért erről mégis beszéljünk 1-2 szót.

Nem tudom jársz-e ki a természetbe nézelődni, illetve azt sem, hogy használsz-e távcsövet? De vadászatra a 8×56 méret ideális. Ezzel már mindent látni. A távcsővet nem érdemes otthon hagyni. Még kísérőként, vendégként sem. Egyszerűen többet lát az ember.

A távcsövezés két fontos pontja a tempo, és a kitartás. Olyan lassan mozgasd, hogy ne sikkadj el a fontos részletek felett, és olyan sokáig figyelj egy-egy részletet, hogy tisztán meg tudd állapítani mit látsz. Ez idővel, gyakorlattal változik szinte szemvillanásnyi idő is elég lehet.

Nekem egy 20 ezer forintos no-name gukker volt az első vadásztávcsövem. Mire kitapasztaltam mire is van igazából szükségem/igényem évekig jól szolgált, és nem volt egy vagyon.

17.

LÖVÉSZET

A vadászvizsga egyik sok felkészülést igénylő pontja a sörétlövés.

Akinek nincs kiemelkedő érzéke hozzá, annak ez azért kritikus kérdés, mert a képzés jó trainerrel is kb. 10-12 alkalom, azaz kb. 3-500 lövés, alkalmankét 2-3 doboz patron (1 doboz = 25 patron = 1 “rotte”).

Ez sok hét. Gyakran azért nem tudják letenni a vadászvizsgát, mert a lövészet még nincs meg. Érdemes sokkal korábban megkezdeni. Akár egy nyarat rászánni. Ehhez nem kell külön engedély.

És a vizsga csak egy dolog, de az után persze a vadat is jó lenne eltalálni…

18.

ADÁSSZÜNET

Vannak azok a fényviszonyok, amikor az ember egyszerűen nem lát. A legjobb távcsőnek is megvannak a korlátai. Ilyenkor csak homálylos zizis sötétséget látni. Mint a TV-ben, műsoridőn kívül.

19.

TÁNCOLÓ SZÁLKERESZT

Ha célzásnál elkap a vadászláz, elönt az adrenalin, lehet hogy a remegésed nem tudod uralni. Ha a céltávcső szálkeresztje nem állapodik meg a vad blattján, össze-vissza eltáncol, jobb ha nem húzod meg a ravaszt, sok kellemetlen élménytől kíméled meg magad. Azt, hogy te mitől tudsz lenyugodni, a remegést megállítani, neked kell kitalálnod.

Tudnivalók a vaddisznó vadászatához