Zöld könyv
https://vtbt.org.hu/dokutar/Z%C3%B6ld%20k%C3%B6nyv%202019_V%C3%89GLEGES.pdf
Kolossy Gábor – Betyár a Magyarvizsla
“Mielőtt a vizsla-vásárlásról, vizsla-tartásról, vagy éppen vizsla nevelésről beszélnék, – a legfontosabbat kell leszögeznem: csak az foglalkozzék bármi módon vizslával, aki szereti az állatot. Türelem és ismét csak türelem kell a vizslával való helyes bánásmódhoz. Nemcsak szörnyű nézni olyan kézben vizslát, – legyen az kölyök, vagy kész, – ahol az a türelmetlenség következtében kijáró brutális fenyítések után, behúzott farokkal kullog gazdája környékén valahol, vagy amikor elhamarkodott, túlerős és indokolatlanul használt fenyítések után semmi fohászkodásra közelbe nem jön, – hanem gondoljunk ennek a hozzánk legközelebb álló nyomorult állatnak rettegő szenvedéseire is. Sokan voltunk már úgy, hogy ilyen gazda vizslájától titokban és magunkban bocsánatot kértünk.”
FÉLIX ENDRE – AZ APRÓVAD VADÁSZATA VIZSLÁVAL
Félix Endre a múlt évszázad talán legjelentősebb hazai vadászkynologusa volt. Szaktudását számos hazai kutyás szervezet ( OVC, Magyar Véreb Egylet ) hasznosította. Az 1920-40 es években rendszeresen jelentek meg a mai napig is iránymutató publikációi, mely években hazánkat vadászkutyás nagyhatalomként tisztelték.
A hazai vadászoknak, vadászkutyásoknak szánt alapmű trilógia ( Kezdő Vizslás Kézikönyve, Az apróvad vadászata vizslával és a Vadász és vizslája) mára már csak antikváriumi ritkaságként érhető el. A kiskönyvek fontos elemei a magyar vadász-szakirodalomnak és vadászkultárának.
A páratlan vizslavezetői és kiképzői tapasztalattal rendelkező szerző ezen az olvasmányos művén keresztül mutatja meg az érdeklődőknek a vizslával történő apróvad vadászatának kulisszatitkait.
FÉLIX ENDRE – A KEZDŐ VIZSLÁS KÉZIKÖNYVE
Az olvasó betekintést nyer a vizslázás kezdeti lépéseiről. Megismerheti az alapképzés, a nevelés, a tartás első mozzanatait.
FÉLIX ENDRE: A VADÁSZ ÉS VIZSLÁJA
Egy vadászkutya történetén keresztül ismerhetjük meg a vizslás vadászat belső világát
Id. Jilly Bertalan · Ifj. Jilly Bertalan: A vadászkutyák idomítása
A jó vizsla növeli a vadászat eredményét már azáltal is, hogy jelezve, majd megállva a vadat, lehetőséget nyújt a vadásznak a lövéshez való felkészülésre, így kedvezően befolyásolja a találati valószínűséget. Nem éri a vadászt meglepetésszerűen a vad kiugrása vagy felrebbenése. Ez az első igen fontos szerepe a vizslának. A vadászatot is ezzel teszi sokkalta élvezetesebbé, mintha nélküle vadásznánk. A vizsla által megállt vadra tett lövésekben – ha valaki egyáltalán lőni tud – igen gyakran megközelítheti a 100%-os találatot, aminek gazdasági haszna a kedvező lőszerfelhasználásban mutatkozik.
A másik – gazdasági szempontból még az említettnél is nagyobb hasznot jelentő – fontos hivatása a vadászkutyának a sebzett vad, valamint a sűrűségekbe esett ,,dögre lőtteknek” megkeresése és elhozása. Tudvalevő – s ezt magam is a gyakorlatban számtalan esetben megállapítottam -, hogy vizsla nélkül vadászva, a lőtt vad igen nagy százaléka elvész.
Füzesiné Szegvári Zsuzsa: A magyar vizsla
A magyar vizsla több száz éve hű társunk. Gazda- és embercentrikus, nagyon barátságos, könnyen tanítható, élénk, nagy mozgásigényű fajta, amely a vadászat körülményeinek és követelményeinek változását követve, azokhoz alkalmazkodva csiszolódott a mai mindenes vadászkutyává. Nemcsak itthon ismert és népszerű: az Antarktisz kivételével szinte minden földrészen megtalálható, és mindenütt szeretik, tenyésztik. Ez a sokoldalú kutyafajta az ember hű társa nemcsak a vadászatban, de a különféle kutyás sportokban is, segítője vakvezetőként, rendőrségi speciális keresőkutyaként, vagy “csak” elválaszthatatlan barátja, gyermekének pajtása. E könyv fejezetei bepillantást engednek a vizsla sokrétű munkájába, hasznos segítséget nyújtanak a kölyök kiválasztásához, neveléséhez, a mindennapok során előforduló teendőkhöz, emellett tájékoztatást kapunk a vizsla külleméről, versenyeiről és vizsgáiról is. A könyv végén pedig egy “vizslás” szótárban megtalálhatjuk a vadászati munka során előforduló szakkifejezések magyarázatát.
Bába Károly:A magyavizsla
(Tenyésztés irányelvei, nyilvántartása. A vizsla gondozása, gyógyítása, tanítása, és bevadászása.)
TARTALOM
Előszó | 5 |
Bevezetés | 9 |
A tenyésztési irányelvekről általában | 11 |
A törzskönyveztetésnél követendő eljárás | 17 |
A vizslák tartásáról és gondozásáról | 20 |
Elhelyezés, tisztán tartás, etetés | 20 |
A vizslák gondozása és táplálása | 25 |
Leggyakrabban előforduló betegségek és azok gyógyítása | 36 |
A vizsla tanítása, bevezetése, bevadászása | 45 |
Előgyakorlatok | 48 |
Bevezetés | 65 |
Bevadászás | 70 |
Hogyan vadásszunk vizslánkkal, hogy az el ne romoljon és egyéb tudnivalók | 77 |
Versenyszabályok | 82 |
Versenyek | 86 |
Fiatal vizslák tavaszi versenye | 86 |
Vizslák őszi versenye | 87 |
Dr. Hosszufalussy Miklós vándordíj versenye | 88 |
Őszi használati (mindenes) vizslaverseny | 90 |
Feltételek, követelmények | 93 |
Erdei vadászat | 93 |
Dermedt vadhoz vezetés (tiszta póráz munka) | 94 |
Dermedt vadhoz szabadon vezetés jelzéssel | 94 |
Önálló keresés dermedtre csaholással | 95 |
Önálló kereséssel megszakított dermedtre csaholással vadhoz vezetés | 95 |
Sebzett vesztett vad előhozás | 97 |
Kajtatás | 98 |
Busírozás | 99 |
Viselkedés lesen, álláson, hajtóvadászaton | 99 |
Elfektetés | 100 |
Dúvadfojtás | 101 |
Vízi vadászat | 103 |
Mezei vadászat | 104 |
Orr (szimat) és keresési mód (stílus) | 104 |
Engedelmesség | 104 |
Vadbelopás (utánhúzás) | 105 |
Vadmegállás | 105 |
Viselkedés lövésre | 106 |
Viselkedés perdülő nyúl láttára (Nyúltisztaság) | 106 |
Viselkedő felrepülő szárnyas láttára | 107 |
Vesztett sebzett szárnyas előhozása | 107 |
Vadelhozás (Apportírozás) | 108 |
Maróti Béla: Vadásztársunk a magyar vizsla
Idestova negyven esztendeje, hogy komolyan kutyázom, első bámulatos kutyám egy airedale terrier volt. Ilyen univerzális kutyafajtát azóta sem sikerült felfedeznem. Daisyvel nyertünk őrző-védő szolgálati munkakutyaversenyt, és vizslaversenyen is voltunk másodikak. Ezután jöttek a nehéz évek német vizslák képében, majd ezzel párhuzamosan – hivatásos vadász lévén – a véreb, majd végre felragyogott az ég, hozzám került egy remek sárga vadászkutya, a magyarok vizslája.
Dr. Carl Tabel: Tizenhárom legjobb kutyám
Dr. Carl Tabel (1897-1993) gyermekkorától szorosan kötődött a négylábúakhoz. Már egészen fiatal korában megismerkedett vadászattal, de mindenekelőtt kutyás vadász vált belőle, és az is maradt egy életen át. Különböző fajta vizslákat vezetett, valamint foxterriereket és jagdterriereket is. 1941-ben alapította meg saját drótszőrű vizsla-kennelét Von Kanonenturm” néven. 1931 és 1945 között a német drótszőrű klub vezetőségének tagjaként dolgozott, majd a háború utolsó két évében az elnöke lett a klubnak. A háború után életét annak szentelte, hogy szervezze és kivitelezze a vadászkutya vezető tanfolyamokat. A Vadászkutya Szövetség elnökségi tagjaként jelentős szerepe volt a vadászkutya vizsgaszabályzat megalkotásában. Vadászkutyás szemináriumok állandó szervezője és résztvevője volt. Több könyve jelent meg, ezen kívül kb. 800 cikket publikált különböző vadász- és vadászkynológiai szaklapokban. Szerkesztője volt a Vadászkutya Szövetség (Jagdgebrauchshundverein) szaklapjának, az 1965-ben alapított „Der Jagdgebrauchshunds”-nak. Emellett kynológiai szerkesztője a „Der Deutsche Jáger”, később pedig a „Die Pirsch” nevű szaklapnak. 1973-ban Carl Tabelt a legmagasabb fokozatú szakmai érdemrenddel, illetve életműdíjjal tüntették ki.
Dr. Carl Tabel: A mindenes vadászkutya
Az újságíró szakmában létezik egy „kodifikálatlan” mondás: gyerekkel, kutyával és vérrel szinte mindent el lehet adni! Nos, úgy vélem ez alapján nem meglepő az a tény, hogy a vadásztársak is hajlamosabbak bőkezűbben szórni a pénzt, ha négylábú társaikról van szó. Azonban nem mindegy, hogy a piacon lévő portékák közül mire költjük forintjainkat. Ha a vadászebekkel foglalkozó – magyar nyelvű – szakirodalmi „kánon” legfrissebb tagjába fektetik bizalmukat, akkor nem fognak nagyot csalódni! Miért is? Már a könyv kemény táblás külcsíne is magára vonzza a potenciális vásárló tekintetét. Ezzel a látszatra jelentéktelen külsőséggel természetesen a belső tartalom is összhangban áll, mert a szerző majd háromszáz oldalon át próbálja tudását az olvasó fejébe átplántálni. Hol hasznos tanácsokkal, hol gyakorlati segítséggel bíró példákkal szemlélteti, miként kell ebünkből vadászkutyát faragni. Jogosan merülhet fel Önökben a kérdés: mégis milyen kutyákról szól itt a fáma? Az úgynevezett „mindenes” vadászebek részletes ismertetése mellett találkozhatnak tacskókkal és kajtató ebekkel is. Eleddig említett kvalitásain túl megemlítendő még a könyv gazdagon való illusztráltsága is. Gondolom, többekkel egyetértünk abban, hogy a jól kiválogatott fotó-, illetőleg illusztráció anyag csak tovább erősíti a szövegben leírtakat. „A mindenes vadászkutya” esetében mindez igaz; a dolog egyetlen szépséghibája az, hogy az említett fotók pepita „színekben” szerepelnek a könyv oldalain, így nem „ütnek” annyira, mint mondjuk a címlapon látható felvétel.
Uwe Tabel: A vércsapán
A vadászkutyák egyik legkomplexebb, legigényesebb feladata a vércsapamunka. Ahhoz azonban, hogy a felnőtt kutya megkeresse a sebzett vadat, fiatal korban helyes vezetési technikára van szükség, a megfelelő csapákon kell gyakorolni. Valódi gyakorlatot csak a vadászati mindennapokban lehet szerezni, megfelelő vezetés mellett, a természetes csapákon. A könyvben Németország legtapasztaltabb és legnagyobb tudású kutyakiképzője mutatja be, hogyan válhat a kölyökkutyából magabiztos utánkereső kutya. Uwe Tabel Rheinland-Pfalz tartományban volt főerdész, a tartományi erdőkutató intézetnél pedig részlegvezető. A vadászat és a vadászkutyák iránt édesapja, Carl Tabel révén kezdett érdeklődni, aki a vadászkutyák egyik legjelentősebb 20. századi szakértője volt. Évtizedek óta sikeres kutyakiképző, számos tanfolyam vezetője és tanácsadója.
JILLY KLÁRA, KOLLÁR JÁNOS – VADÁSZKUTYA ÚTMUTATÓ
Minek nekünk vadászkutya? Ha sok a vad, azért, hogy a vadászat során a zsákmány egy része veszendőbe ne menjen. Ha kevés a vad, akkor pedig azért, hogy legalább abból a kevésből megtaláljunk valamennyit, és közben kutyánk munkájában is gyönyörködhessünk. Be kell látnunk tehát, hogy vadászkutyára mindenképpen szükségünk van!…
A vadászebeink által hajtott gazdasági haszon nyilvánvaló. A kutyatartás a hagyományőrzés, a vadászati tradíciók ápolása miatt is kívánatos, hogy legyen mibe kapaszkodnunk ebben a rohanó, zaklatott világban. Bár paradoxonnak tűnhet, de az állatvédelmi szempontok is a vadászebek használata mellett szólnak: az elvétett lövés nyomán sebesülten elmenekülő vad hosszú szenvedésre lenne kárhoztatva… Kutyánk segíthet abban, hogy mégis megtaláljuk, s eleget tegyünk elemi kötelességünknek, és megváltsuk szenvedéseitől.
A harmadik évezred küszöbére érve lemondhatjuk, hogy “embervédelmi” okokból is szükségünk van négylábú vadásztársainkra! A kutyatartás egyúttal sajátos életformát is kíván az embertől: rendszerességet, mozgást, gondoskodást, szeretetet feltételez. A természet közelségét.
Ha már vadászkutyát tartunk, törekednünk kell arra, hogy megfelelő képzése és tanítása révén kihasználhassuk kutyánk képességeit, és sok örömünk teljék benne.
Vadászatainkon manapság kétféle kutyával találkozhatunk: vadászkutyával és a vadászt kísérő kutyával…
Ez a könyv azért íródott, hogy hozzásegítse a vadászokat ahhoz, hogy vérbeli vadászkutyáik lehessenek
POMÁZI ÁGOSTON: NEMZETI KINCSÜNK, A MAGYAR VIZSLA
Amikor e könyv megírásának gondolata megérlelődött bennem, azon tűnődtem, hogy miért is lehet szükség erre a magyar vizslafajtákkal foglalkozó szakkönyvre?
Rövid idő elteltével több okot is találtam! Ezek közül csupán a jelentősebbekre szeretnék utalni.
Eszembe jutottak vitéz Szilágyi Benárd Ágost dr. ma is figyelemre méltó szavai:
“Csak annak a nemzetnek van jövője, mely megbecsüli önmagát.
Csak az a nemzet becsüli meg önmagát mely megbecsüli értékeit.
Szeressük és becsüljük meg a magyar kutyát.” Pomázi Ágoston
Miczek Zsófia: A drótszőrű magyar vizsla
zzel az újabb drótszőrű magyar vizsla kiadvánnyal, főleg a külföldi tenyésztőknek és a fajta iránt érdeklődőknek -és természetesen minden vizslásnak vagy leendő vizslásnak szeretném a magyar tenyésztési feltételeket, kiállítási-, és munkaszabályzatunkat, és a Magyarországon megszerezhető különböző küllemi-, és munka címek megszerzésének feltételeit bemutatni. Sok országban egyáltalán nincsenek a fajtának tenyésztési előírásai, illetve a magyar vadászkutya munkaszabályzat -az eredeti munkafázisai a magyar vizslának, illetve a mindenes vadászkutyának- is teljesen ismeretlen a tőlünk távolabb eső országokban. Szolgáljon ez a könyv egyfajta tenyésztési iránymutatóként azon országokban is, ahol a fajta munkaadottságaira -sajnos- nem fektetnek elég hangsúlyt. Az előző, 2004-es „Magyar Fajták Világtalálkozója 2004-es Drótszőrű Magyar Vizsla kiadványban bővebben kitértem a fajta történetére, standardjára, így erről ebben a kiadványban már nem írtam.