Vizsla könyv

 

 

Zöld könyv

https://vtbt.org.hu/dokutar/Z%C3%B6ld%20k%C3%B6nyv%202019_V%C3%89GLEGES.pdf 

Kolossy Gábor – Betyár a Magyarvizsla

“Mielőtt a vizsla-vásárlásról, vizsla-tartásról, vagy éppen vizsla nevelésről beszélnék, – a legfontosabbat kell leszögeznem: csak az foglalkozzék bármi módon vizslával,  aki szereti az állatot. Türelem és ismét csak türelem kell a vizslával való helyes bánásmódhoz. Nemcsak szörnyű nézni olyan kézben vizslát, – legyen az kölyök, vagy kész, – ahol az a türelmetlenség következtében kijáró brutális fenyítések után, behúzott farokkal kullog gazdája környékén valahol, vagy amikor elhamarkodott, túlerős és indokolatlanul használt fenyítések után semmi fohászkodásra közelbe nem jön, – hanem gondoljunk ennek a hozzánk legközelebb álló nyomorult állatnak rettegő szenvedéseire is. Sokan voltunk már úgy, hogy ilyen gazda vizslájától titokban és magunkban bocsánatot kértünk.”

 

FÉLIX ENDRE – AZ APRÓVAD VADÁSZATA VIZSLÁVAL

Félix Endre a múlt évszázad talán legjelentő‘sebb hazai vadászkynologusa volt. Szaktudását számos hazai kutyás szervezet ( OVC, Magyar Véreb Egylet ) hasznosí­totta. Az 1920-40 es években rendszeresen jelentek meg a mai napig is iránymutató publikációi, mely években hazánkat vadászkutyás nagyhatalomként tisztelték.

A hazai vadászoknak, vadászkutyásoknak szánt alapmű trilógia ( Kezdő‘ Vizslás Kézikönyve, Az apróvad vadászata vizslával és a Vadász és vizslája)  mára már csak antikváriumi ritkaságként érhető‘ el. A kiskönyvek fontos elemei a magyar vadász-szakirodalomnak és vadászkultárának.

A páratlan vizslavezető‘i és kiképző‘i tapasztalattal rendelkező‘ szerző‘ ezen az olvasmányos művén keresztül mutatja meg az érdeklő‘dő‘knek a vizslával történő‘ apróvad vadászatának kulisszatitkait.

FÉLIX ENDRE – A KEZDŐ VIZSLÁS KÉZIKÖNYVE

 

Az olvasó betekintést nyer a vizslázás kezdeti lépéseirő‘l. Megismerheti az alapképzés, a nevelés, a tartás első‘ mozzanatait.

FÉLIX ENDRE: A VADÁSZ ÉS VIZSLÁJA

 

Egy vadászkutya történetén keresztül ismerhetjük meg a vizslás vadászat belső‘ világát

Id. Jilly Bertalan · Ifj. Jilly Bertalan: A ​vadászkutyák idomítása

 

A jó vizsla növeli a vadászat eredményét már azáltal is, hogy jelezve, majd megállva a vadat, lehetőséget nyújt a vadásznak a lövéshez való felkészülésre, így kedvezően befolyásolja a találati valószínűséget. Nem éri a vadászt meglepetésszerűen a vad kiugrása vagy felrebbenése. Ez az első igen fontos szerepe a vizslának. A vadászatot is ezzel teszi sokkalta élvezetesebbé, mintha nélküle vadásznánk. A vizsla által megállt vadra tett lövésekben – ha valaki egyáltalán lőni tud – igen gyakran megközelítheti a 100%-os találatot, aminek gazdasági haszna a kedvező lőszerfelhasználásban mutatkozik.
A másik – gazdasági szempontból még az említettnél is nagyobb hasznot jelentő – fontos hivatása a vadászkutyának a sebzett vad, valamint a sűrűségekbe esett ,,dögre lőtteknek” megkeresése és elhozása. Tudvalevő – s ezt magam is a gyakorlatban számtalan esetben megállapítottam -, hogy vizsla nélkül vadászva, a lőtt vad igen nagy százaléka elvész.

 

Füzesiné Szegvári Zsuzsa: A ​magyar vizsla

 

A magyar vizsla több száz éve hű társunk. Gazda- és embercentrikus, nagyon barátságos, könnyen tanítható, élénk, nagy mozgásigényű fajta, amely a vadászat körülményeinek és követelményeinek változását követve, azokhoz alkalmazkodva csiszolódott a mai mindenes vadászkutyává. Nemcsak itthon ismert és népszerű: az Antarktisz kivételével szinte minden földrészen megtalálható, és mindenütt szeretik, tenyésztik. Ez a sokoldalú kutyafajta az ember hű társa nemcsak a vadászatban, de a különféle kutyás sportokban is, segítője vakvezetőként, rendőrségi speciális keresőkutyaként, vagy “csak” elválaszthatatlan barátja, gyermekének pajtása. E könyv fejezetei bepillantást engednek a vizsla sokrétű munkájába, hasznos segítséget nyújtanak a kölyök kiválasztásához, neveléséhez, a mindennapok során előforduló teendőkhöz, emellett tájékoztatást kapunk a vizsla külleméről, versenyeiről és vizsgáiról is. A könyv végén pedig egy “vizslás” szótárban megtalálhatjuk a vadászati munka során előforduló szakkifejezések magyarázatát.

 

Bába Károly:A magyavizsla

(Tenyésztés irányelvei, nyilvántartása. A vizsla gondozása, gyógyítása, tanítása, és bevadászása.)

TARTALOM

Előszó 5
Bevezetés 9
A tenyésztési irányelvekről általában 11
A törzskönyveztetésnél követendő eljárás 17
A vizslák tartásáról és gondozásáról 20
Elhelyezés, tisztán tartás, etetés 20
A vizslák gondozása és táplálása 25
Leggyakrabban előforduló betegségek és azok gyógyítása 36
A vizsla tanítása, bevezetése, bevadászása 45
Előgyakorlatok 48
Bevezetés 65
Bevadászás 70
Hogyan vadásszunk vizslánkkal, hogy az el ne romoljon és egyéb tudnivalók 77
Versenyszabályok 82
Versenyek 86
Fiatal vizslák tavaszi versenye 86
Vizslák őszi versenye 87
Dr. Hosszufalussy Miklós vándordíj versenye 88
Őszi használati (mindenes) vizslaverseny 90
Feltételek, követelmények 93
Erdei vadászat 93
Dermedt vadhoz vezetés (tiszta póráz munka) 94
Dermedt vadhoz szabadon vezetés jelzéssel 94
Önálló keresés dermedtre csaholással 95
Önálló kereséssel megszakított dermedtre csaholással vadhoz vezetés 95
Sebzett vesztett vad előhozás 97
Kajtatás 98
Busírozás 99
Viselkedés lesen, álláson, hajtóvadászaton 99
Elfektetés 100
Dúvadfojtás 101
Vízi vadászat 103
Mezei vadászat 104
Orr (szimat) és keresési mód (stílus) 104
Engedelmesség 104
Vadbelopás (utánhúzás) 105
Vadmegállás 105
Viselkedés lövésre 106
Viselkedés perdülő nyúl láttára (Nyúltisztaság) 106
Viselkedő felrepülő szárnyas láttára 107
Vesztett sebzett szárnyas előhozása 107
Vadelhozás (Apportírozás) 108
 

Maróti Béla: Vadásztársunk a magyar vizsla

 

Idestova negyven esztendeje, hogy komolyan kutyázom, első bámulatos kutyám egy airedale terrier volt. Ilyen univerzális kutyafajtát azóta sem sikerült felfedeznem. Daisyvel nyertünk őrző-védő szolgálati munkakutyaversenyt, és vizslaversenyen is voltunk másodikak. Ezután jöttek a nehéz évek német vizslák képében, majd ezzel párhuzamosan – hivatásos vadász lévén – a véreb, majd végre felragyogott az ég, hozzám került egy remek sárga vadászkutya, a magyarok vizslája.

 

Dr. Carl Tabel: Tizenhárom legjobb kutyám

 

Dr. Carl Tabel (1897-1993) gyermekkorától szorosan kötődött a négylábúakhoz. Már egészen fiatal korában megismerkedett vadászattal, de mindenekelőtt kutyás vadász vált belőle, és az is maradt egy életen át. Különböző fajta vizslákat vezetett, valamint foxterriereket és jagdterriereket is. 1941-ben alapította meg saját drótszőrű vizsla-kennelét Von Kanonenturm” néven. 1931 és 1945 között a német drótszőrű klub vezetőségének tagjaként dolgozott, majd a háború utolsó két évében az elnöke lett a klubnak. A háború után életét annak szentelte, hogy szervezze és kivitelezze a vadászkutya vezető tanfolyamokat. A Vadászkutya Szövetség elnökségi tagjaként jelentős szerepe volt a vadászkutya vizsgaszabályzat megalkotásában. Vadászkutyás szemináriumok állandó szervezője és résztvevője volt. Több könyve jelent meg, ezen kívül kb. 800 cikket publikált különböző vadász- és vadászkynológiai szaklapokban. Szerkesztője volt a Vadászkutya Szövetség (Jagdgebrauchshundverein) szaklapjának, az 1965-ben alapított „Der Jagdgebrauchshunds”-nak. Emellett kynológiai szerkesztője a „Der Deutsche Jáger”, később pedig a „Die Pirsch” nevű szaklapnak. 1973-ban Carl Tabelt a legmagasabb fokozatú szakmai érdemrenddel, illetve életműdíjjal tüntették ki.

Dr. Carl Tabel: A mindenes vadászkutya

Az ​újságíró szakmában létezik egy „kodifikálatlan” mondás: gyerekkel, kutyával és vérrel szinte mindent el lehet adni! Nos, úgy vélem ez alapján nem meglepő az a tény, hogy a vadásztársak is hajlamosabbak bőkezűbben szórni a pénzt, ha négylábú társaikról van szó. Azonban nem mindegy, hogy a piacon lévő portékák közül mire költjük forintjainkat. Ha a vadászebekkel foglalkozó – magyar nyelvű – szakirodalmi „kánon” legfrissebb tagjába fektetik bizalmukat, akkor nem fognak nagyot csalódni! Miért is? Már a könyv kemény táblás külcsíne is magára vonzza a potenciális vásárló tekintetét. Ezzel a látszatra jelentéktelen külsőséggel természetesen a belső tartalom is összhangban áll, mert a szerző majd háromszáz oldalon át próbálja tudását az olvasó fejébe átplántálni. Hol hasznos tanácsokkal, hol gyakorlati segítséggel bíró példákkal szemlélteti, miként kell ebünkből vadászkutyát faragni. Jogosan merülhet fel Önökben a kérdés: mégis milyen kutyákról szól itt a fáma? Az úgynevezett „mindenes” vadászebek részletes ismertetése mellett találkozhatnak tacskókkal és kajtató ebekkel is. Eleddig említett kvalitásain túl megemlítendő még a könyv gazdagon való illusztráltsága is. Gondolom, többekkel egyetértünk abban, hogy a jól kiválogatott fotó-, illetőleg illusztráció anyag csak tovább erősíti a szövegben leírtakat. „A mindenes vadászkutya” esetében mindez igaz; a dolog egyetlen szépséghibája az, hogy az említett fotók pepita „színekben” szerepelnek a könyv oldalain, így nem „ütnek” annyira, mint mondjuk a címlapon látható felvétel.

 

Uwe Tabel: A vércsapán

A vadászkutyák egyik legkomplexebb, legigényesebb feladata a vércsapamunka. Ahhoz azonban, hogy a felnőtt kutya megkeresse a sebzett vadat, fiatal korban helyes vezetési technikára van szükség, a megfelelő csapákon kell gyakorolni. Valódi gyakorlatot csak a vadászati mindennapokban lehet szerezni, megfelelő vezetés mellett, a természetes csapákon. A könyvben Németország legtapasztaltabb és legnagyobb tudású kutyakiképzője mutatja be, hogyan válhat a kölyökkutyából magabiztos utánkereső kutya. Uwe Tabel Rheinland-Pfalz tartományban volt főerdész, a tartományi erdőkutató intézetnél pedig részlegvezető. A vadászat és a vadászkutyák iránt édesapja, Carl Tabel révén kezdett érdeklődni, aki a vadászkutyák egyik legjelentősebb 20. századi szakértője volt. Évtizedek óta sikeres kutyakiképző, számos tanfolyam vezetője és tanácsadója.

JILLY KLÁRA, KOLLÁR JÁNOS – VADÁSZKUTYA ÚTMUTATÓ

Minek nekünk vadászkutya? Ha sok a vad, azért, hogy a vadászat során a zsákmány egy része veszendőbe ne menjen. Ha kevés a vad, akkor pedig azért, hogy legalább abból a kevésből megtaláljunk valamennyit, és közben kutyánk munkájában is gyönyörködhessünk. Be kell látnunk tehát, hogy vadászkutyára mindenképpen szükségünk van!…
A vadászebeink által hajtott gazdasági haszon nyilvánvaló. A kutyatartás a hagyományőrzés, a vadászati tradíciók ápolása miatt is kívánatos, hogy legyen mibe kapaszkodnunk ebben a rohanó, zaklatott világban. Bár paradoxonnak tűnhet, de az állatvédelmi szempontok is a vadászebek használata mellett szólnak: az elvétett lövés nyomán sebesülten elmenekülő vad hosszú szenvedésre lenne kárhoztatva… Kutyánk segíthet abban, hogy mégis megtaláljuk, s eleget tegyünk elemi kötelességünknek, és megváltsuk szenvedéseitől.
A harmadik évezred küszöbére érve lemondhatjuk, hogy “embervédelmi” okokból is szükségünk van négylábú vadásztársainkra! A kutyatartás egyúttal sajátos életformát is kíván az embertől: rendszerességet, mozgást, gondoskodást, szeretetet feltételez. A természet közelségét.
Ha már vadászkutyát tartunk, törekednünk kell arra, hogy megfelelő képzése és tanítása révén kihasználhassuk kutyánk képességeit, és sok örömünk teljék benne.
Vadászatainkon manapság kétféle kutyával találkozhatunk: vadászkutyával és a vadászt kísérő kutyával…
Ez a könyv azért íródott, hogy hozzásegítse a vadászokat ahhoz, hogy vérbeli vadászkutyáik lehessenek

POMÁZI ÁGOSTON: NEMZETI KINCSÜNK, A MAGYAR VIZSLA

Amikor e könyv megírásának gondolata megérlelődött bennem, azon tűnődtem, hogy miért is lehet szükség erre a magyar vizslafajtákkal foglalkozó szakkönyvre?
Rövid idő elteltével több okot is találtam! Ezek közül csupán a jelentősebbekre szeretnék utalni.
Eszembe jutottak vitéz Szilágyi Benárd Ágost dr. ma is figyelemre méltó szavai:
“Csak annak a nemzetnek van jövője, mely megbecsüli önmagát.
Csak az a nemzet becsüli meg önmagát mely megbecsüli értékeit.
Szeressük és becsüljük meg a magyar kutyát.” Pomázi Ágoston

Miczek Zsófia: A drótszőrű magyar vizsla

zzel az újabb drótszőrű magyar vizsla kiadvánnyal, főleg a külföldi tenyésztőknek és a fajta iránt érdeklődőknek -és természetesen minden vizslásnak vagy leendő vizslásnak szeretném a magyar tenyésztési feltételeket, kiállítási-, és munkaszabályzatunkat, és a Magyarországon megszerezhető különböző küllemi-, és munka címek megszerzésének feltételeit bemutatni. Sok országban egyáltalán nincsenek a fajtának tenyésztési előírásai, illetve a magyar vadászkutya munkaszabályzat -az eredeti munkafázisai a magyar vizslának, illetve a mindenes vadászkutyának- is teljesen ismeretlen a tőlünk távolabb eső országokban. Szolgáljon ez a könyv egyfajta tenyésztési iránymutatóként azon országokban is, ahol a fajta munkaadottságaira -sajnos- nem fektetnek elég hangsúlyt. Az előző, 2004-es „Magyar Fajták Világtalálkozója 2004-es Drótszőrű Magyar Vizsla kiadványban bővebben kitértem a fajta történetére, standardjára, így erről ebben a kiadványban már nem írtam.